Minden hétfőn egy újabb érdekes történettel szeretnék jelentkezni az amerikai politika történetéből, és ez most sincs másképp. Ebben a cikkben Aaron Burr alelnök és Alexander Hamilton, volt pénzügyminiszter párbajáról fogok beszélni, melynek hatásai sokak szerint messzemenőkig meghatározták, hogy a fiatal nemzet milyen irányba indult el.
A 19. század első felében még nem minősültek avíttosnak a pisztolypárbajok. Európa egyes részein még a század közepén sem voltak ritkák az ilyen összecsapások, gondoljunk például Puskinra, aki egy ilyenben lelte halálát. De az Egyesült Államokban sem volt példátlan: 1806-ban például a későbbi elnök, Andrew Jackson egy ilyen párbajban oltotta ki egyik haragosának életét. Az északi államokban viszont ekkor már betiltották a vitarendezés ezen formáját, így ezek az “affair of honorök” (magyarul leginkább talán “becsületbeli ügyek”) általában még az első pisztolydördülés előtt, szóbeli kiegyezéssel kerültek elrendezésre. Nem így történt azonban azon a júliusi hajnalon 1804-ben, New Jersey államában.
Burr és Hamilton mindketten oroszlánrészt vállaltak az új nemzet születésében. Előbbi több évig harcolt a függetlenségi háborúban, egy időben George Washington oldalán is, míg utóbbi katonai szolgálatai mellett tagja volt az alkotmányozó gyűlésnek is, melyen elfogadták a máig hatályban lévő alkotmányt. Hamilton sok ponton nem értett egyet a végleges dokumentummal, és egyéb kritikusokkal elkezdte szervezni a Föderalista Pártot. Burr ezzel szemben lojális maradt a jeffersoni, demokrata-republikánus szárnyhoz, ami az első törést okozta köztük. Kettejük ügye akkor vált személyessé, amikor utóbbi 1791-ben elnyerte az egyik New York-i szenátori széket Hamilton apósától.
1800-ban a demokrata-republikánusok nyerték a választást, ami részben annak köszönhető, hogy Burr közzétett egy bizalmas dokumentumot, melyben Hamilton párttársát, John Adams elnököt kritizálta. Bár a győztes párt nyilvánvaló szándéka volt, hogy Thomas Jefferson legyen az elnök, és Burr az alelnök, az alkotmány ekkor még nem rögzítette, hogy a győztes páros melyik tagja kapja mely hivatalg, így a képviselőháznak kellett eldöntenie, hogy kettejük közül ki vezesse az országot. A föderalisták egy része utóbbit akarta megszavazni, így felmerült annak a lehetősége, hogy feje tetejére álljon az eredeti terv. Hamilton azonban Jeffersont “kisebbik rossznak” tartotta az általa opportunistának tartott Burr-rel szemben, így részben az ő közbenjárásáraval sikerült megoldani a patthelyzetet, és távol tartani a hatalomtól az általa rosszabbnak vélt opciót.
Részben a megválasztásuk körüli feszültség miatt is, az elnök és az alelnök egyre jobban eltávolodtak egymástól, 1804-ben pedig Jefferson már George Clintonnel indult újra. A kiszorított Burr ezután a New York-i kormányzóságért indult el, a Hamilton által vezetett lejáratókampány miatt végül ezt is elvesztette. A legyőzött jelölt ezt követően hívta ki párbajra politikai riválisát, melyre Weehawkenben, New Jersey államban került sor, bizonyos leírások szerint ugyanott, ahol Philip Hamilton három évvel korábban életét vesztette egy párbajban, apja becsületét védve.
A párbaj (forrás: Getty)
A leírások egységesen azt mondják, hogy Hamilton lőtt először, azonban nem talált. A volt pénzügyminiszter párbajsegédje azt állítja, szándékosan tévesztett, mert nem értett egyet az ilyesfajta vitarendezéssel (ami érthető lenne, hisz így vesztette el első fiát). Ellenfele párbajsegédje szerint viszont egyszerűen rosszul célzott. Burr ezzel szemben nem hibázott: a golyó hasba találta Hamiltont, aki bő egy nappal később belehalt a sérülésbe.
Mivel a párbajozás északon nem volt legális, Burrt emberöléssel vádolták, és bár ebben az ügyben sosem indult ellene eljárás, az ügy hatalmas nyomot hagyott hírnevén. Pár évvel később hazaárulás vádjával került bíróság elé (egy másik esettel kapcsolatban), melyet bár dobtak, a poltikába sosem tért vissza. Hamilton halála óriási csapás volt a föderalisták számára, akik részben emiatt, részben más okokból kifolyólag, sosem tudtak talpra állni, 1828-ra pedig teljesen megszűnt létezni. Megmaradt képviselőikre hosszas útkeresés várt, ami a Republikánus Párt 1854-ös megszületésével zárult le. Hamilton jelentőségét sosem vitatták a történészek, 2015-ben pedig popkulturális ikonná vált az életét feldolgozó, Broadway-jen futó hiphop musical nyomán.
Update: A cikkben a "second" (e változatban "párbajsegéd") és az "affair of honor" (e változatban "becsületbeli ügy") szavak hibás fordításait a szerző javította.
Kövesd a Kapitóliumot Facebookon is, hogy ne maradj le a posztokról, illetve további gyorselemzésekről.