A vagyonadó népszerűsége jelentősen megnőtt az utóbbi időben a demokrata politikusok körében. Többek között Bernie Sanders és Elizabeth Warren kampányában is hangsúlyos gazdaságpolitikai elemként jelenik meg, mintegy megoldási lehetőségként az extrém vagyoni különbségek korrigálására. Miért vált fontos kérdéssé a vagyonadó az 2020-as demokrata kampányban, illetve mennyire támogatott ez a gazdaságpolitikai elem a demokrata választók körében?
Társadalmi egyenlőtlenségek
Az Egyesült Államokban a legmagasabb a társadalmi egyenlőtlenség a fejlett nyugati demokráciák között, a gazdasági és politikai vezető szerepe ellenére. Így nem meglepő, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek témája már egy ideje jelentős téma az amerikai sajtóban és nyilvános diskurzusban, legyen az gender diszkrimináció és LGBT+ jogok, rasszizmus, társadalmi csoportok közötti szociális egyenlőtlenségek vagy jövedelmi és vagyoni különbségek. Az utóbbi két kategória, a jövedelmi és vagyoni különbségek kiegyenlítése gyakran kiemelkedő szerepet kap: egy könnyen mérhető és számokban kifejezhető folyamatról van szó, ahol már 40 éve távolodnak el az extrém gazdagok az alsó- és középosztálytól.
A társadalom leggazdagabb egy százalékának (kék) és „legszegényebb” ötven százalékának részesülése a társadalmi összjövedelemből 1970-től napjainkig (forrás: World Inequality Database)
Az átlagember és a leggazdagabb 1% közötti jövedelmi, illetve vagyoni különbségek hatalmas mértékben nőnek a Amerikában az utóbbi 40 évben. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az alsó- és középosztály átlagfizetése gyakorlatilag a 80as évek óta stagnál, miközben a fogyasztói árak jelentősen megnőttek. A középosztály mérete a 90es évek óta csökken, ami egyre jobban mélyíti a különbséget az extrém gazdagok és az átlagemberek között, miközben az alacsony társadalmi mobilitás miatt egyre kevesebben tudják csak önerőből felküzdeni magukat a leggazdagabb 10% közé.
A vállalkozói szférában azonban a globalizációval és az internet megjelenésével sok magánvállalkozó globális piaci, és ezzel együtt hatalmas vagyoni előnyre tett szert, ami behozhatatlannak bizonyul. Ide tartoznak az american dream self-made tech vállalkozói, többek közt a Facebook tulajdonosa Mark Zuckerberg, az Amazon alapítója Jeff Bezos, illetve a Microsoft alapítója Bill Gates.
Ezeket a vagyoni és jövedelmi különbségeket jól demonstrálja néhány statisztikai adat is (forrás):
- 1978-ban az amerikai társadalom szegényebb 50%-ának a jövedelme $17500 személyenként, 2018-ban $18500.
- 1978-ban az amerikai társadalom szegényebb 50% a jövedelme 28%-át fizette be évente adóként, illetve egészségbiztosítási prémiumként, 2018-ban ugyanez a jövedelmük 34%-át tette ki.
|
|
Szegényebb 90% |
Leggazdagabb 1% |
Leggazdagabb 0.1% |
|
$35 628 |
$1 380 000 |
$6 709 075 |
Adópolitika, mint megoldás a vagyoni különbségek problémájára
A vagyoni különbségek növekedése az elmúlt 40 évben felveti a kérdést, hogy állami beavatkozás nélkül a vagyoni rés növekedése magától lelassulhat vagy visszafordulhat-e. A 2020-as elnökválasztás demokrata jelöltjei közül többen a saját kezükbe vennék az irányítást, és különböző gazdaságpolitikai változtatásokkal szeretnék visszafordítani ezt a tendenciát. Ezeknek egyik fő eleme a vagyonadó, amely röviden összefoglalva a felhalmozott vagyon alapján adóztatná meg az extrém gazdagokat, és az ebből befolyt bevételt szociális programokba forgatná vissza, többek közt az egészségügybe, illetve családi támogatásokba.
A vagyonadó egy potenciális megoldási lehetőség az egyre növekvő jövedelmi és vagyoni különbségek kiegyenlítésére. Az adó egy bizonyos vagyon elérése után lépne életbe, és az így következett állami jövedelem szociális támogatásokba lenne visszaforgatva, ezzel javítva a társadalom szegényebb rétegeinek életkörülményeit és lehetőségeit, így egyszerre csökkentené az extrém gazdagok vagyonát, és nyújtana segítséget a rászoruló családoknak.
Miben tér el Bernie Sanders és Elizabeth Warren kampánya?
Bernie Sanders és Elizabeth Warren is a vagyonadó bevezetésével kampányol, kisebb-nagyobb eltérésekkel az adókulcsok méretét tekintve. Az alábbi táblázat a két elnökjelölt vagyonadó terveit mutatja be, ahol a vagyon növekedésével nő a fizetendő adó mértéke. A Sanders által támogatott rendszerben az adó fizetése $32 milliós vagyon, a Warren által támogatottban pedig $50 milliós vagyon elérésével lép életbe.
|
|
$32 - $50 millió |
$50 - $250 millió |
$250 - $500 millió |
$500 millió - $1 milliárd |
$1 - $2.5 milliárd |
$2.5 - $5 milliárd
|
$5 - $10 milliárd |
$10 milliárd felett |
|
Sanders: Tax on Extreme Wealth |
1% |
2% |
3% |
4% |
5% |
6% |
7% |
8% |
|
Warren: Ultra-Millionaire Tax |
- |
2% |
3% |
|||||
Az jelenlegi adózási rendszer (piros), összehasonlítva Sanders (fentebb, kék) és Warren (lentebb, kék) tervezetével (forrás: TaxJusticeNow.org )
Vélemények és kritika
Azonban a vagyonadó bevezetését többen kritizálják, különböző okokból. Problémaként merül fel többek közt, hogy a társadalom leggazdagabb rétege külföldi adóparadicsomokba költözteti a vagyonát, illetve sokan felhozzák az európai vagyonadó-bevezetési próbálkozások sikertelenségét is. Európán belül Belgiumban, Svédországban, Hollandiában, Olaszországban, Izlandon, Svájcban, Norvégiában, Franciaországban, Németországban, Dániában, Ausztriában és Spanyolországban próbálkoztak meg a vagyonadó bevezetésével.
Európával összehasonlítva azonban az Egyesült Államok vagyonadójának sokkal nagyobb esélye van a sikerre. Ez többek között köszönhető annak, hogy amíg Európában az ember könnyen elköltözik egy szomszédos országba, ahol nem kell vagyonadót fizetnie, anélkül, hogy komolyabb kompromisszumokat kéne kötnie, az Egyesült Államokban ez így nem lehetséges. A jelenlegi adórendszer szerint a külföldön szerzett jövedelem is bevallásra kerül, így az egyetlen opció a vagyonadó elkerülésére az állampolgárságról való lemondás, ami mind Warren és Sanders adórendszere alatt egy 40%-os, a teljes vagyonra kivetendő kilépési adót vonna maga után.
Ezen kívül az is fontos szempont, hogy amíg a 80-as években bevezetett franciaországi vagyonadó a társadalom viszonylag nagy részét érintette (2016-ban összesen a társadalom majdnem 7%-át), a Sanders-Warren által javasolt opciók az amerikai társadalom leggazdagabb 1%-át érintenék. A francia adórendszerben idővel egyre több módon lehetett mentesülni az adó fizetése alól, többek között festmények, ingatlan, amiben a tulajdonos lakik, illetve vállalkozások, ahol a menedzser a tulajdonos mind adómentesek voltak. Mivel a társadalom nagyobb része volt érintett a vagyonadó fizetésében, hatékonyan tudtak lobbizni a különböző kivételek kiharcolásáért. Ezzel szemben az amerikai kontextusban kisebb az érintett társadalmi réteg, így egyesek szerint kevesebb támogatottságot kapna egy hasonló kivételekért lobbizó csoport.
Hogyan viszonyulnak a vagyonadó kérdéséhez a választók?
A jelenlegi felmérések szerint a jelentős támogatás a vagyonadó bevezetésére: a demokraták 88%-a, a republikánusok 32%-a, míg a felnőttek 62%-a támogatja a Marist Poll közvélemény-kutatása szerint. Ezzel a vagyonadó a három legnépszerűbb demokrata kezdeményezés között van mind a demokraták és a republikánusok körében, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja.
Különböző, alapvetően demokrata kezdeményezések támogatottsága demokraták, republikánusok, és a teljes felnőtt lakosság körében (forrás: FiveThirtyEight)
Összegzésképp, a vagyonadó célja, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése, összhangban van az utóbbi idők erős társadalmi és gazdasági igazságszolgáltatást követelő társadalmi kezdeményezésekkel és érzésekkel. Habár legtöbben még mindig radikális intézkedésnek tartják, a jelenlegi jelentős támogatottság pozitív jelként értelmezhető Sanders és Warren számára: a vagyonadó esélyesen egy olyan ígéret, amely a közép-baloldali szavazókat is át tudja csábítani Warren vagy Sanders pártjára.
- Tóth Borbála
Kép: Getty Images
Kövesd a Kapitóliumot Facebookon is, hogy ne maradj le a posztokról, illetve további gyorselemzésekről.
