Az Egyesült Államokban az elmúlt években-évtizedekben egyre több életet követelő opioid-katasztrófa nálunk ritkán kerül be a hírekbe, érthető okokból kifolyólag. Ez a közegészségügyi válság egy sajátságosan amerikai dolog, ami sok tekintetben a sajátságos amerikai viszonyokra vezethető vissza, az azonban, hogy hogy jutottunk ide, tanulságos lehet. A héten egy oklahomai bíróság bűnösnek nyilvánította és megbírságolta a Johnson & Johnson gyógyszervállalatot a katasztrófához való hozzájárulásért, ez pedig lehetőséget ad áttekinteni, mi vezetett ahhoz, hogy az opioid-kérdés pártállástól függetlenül az amerikai társadalom egyik legnagyobb ügyévé vált.
Az amerikai járvány- és megelőzésiügyi központ szerint 2017-ben több mint 70 ezren haltak meg túladagolásban, ezeknek a haláleseteknek bő kétharmada pedig valamilyen opioidhoz (vényre kapott vagy illegális) volt köthető. Tavaly volt 1999 óta az első év, amikor csökkent az ilyen esetek száma, a kérdés ezzel azonban még messze nem oldódott meg. Míg a szövetségi kormány prevenciós intézkedésekkel próbálja visszaszorítani a halálesetek számát, a károsultak és családjaik azon vannak, hogy felelősségre vonják a katasztrófa okozóit, mindenekelőtt a gyógyszervállalatokat. Nem ők azonban az egyetlen okozói a helyzetnek (még ha talán ők is a fő felelősök): a költséges egészségügyi ellátás, a nemtörődöm orvosok, és az országra amúgy is jellemző gyógyszer-kultusz mind közrejátszanak abban, hogy ma annyian halnak meg Amerikában opioid-túladagolásban, mint közúti balesetben.
Először is érdemes azzal kezdeni, melyik opioidokról is van itt szó elsősorban, a fogalom tág mivolta miatt. Egyrészt ide tartoznak illegális szerek, mindenekelőtt a heroin, olyan erős, szintetikus fájdalomcsillapítók, mint például a fentanil (mely gyakran szintén illegálisan kerül forgalomba), és olyan, az orvosok által Amerikában (nálunk sokkal kevésbé) rendszeresen felírt hasonló hatású készítmények, mint az oxikodon, vagy a hidrokodon. Éppen a fogalom tágságából fakadóan több, elsőre függetlennek tűnő problémát is értünk alatta: részben az ilyen szerek megnövekedett illegális forgalmát (gondolva itt a heroinra, de akár a különböző fájdalomcsillapító-hamisítványokra), részben a megnövekedett legális, de túlzott opioid-használatot. Az amerikai országos tisztifőorvos összefoglalója szerint 2017-ben 11,1 millió amerikai használt ilyen gyógyszereket orvosi javaslat nélkül, és 1,7 millióan fogyasztottak veszélyes, függőséget keltő mennyiségben és rendszerességgel.
Legális és illegális határán
Az opioid-válság kezdetét a 90-es évekre szokás tenni. Ekkoriban az amerikai társadalom közel harmada szenvedett valamilyen krónikus fájdalomtól, ami az új probléma felé terelte a gyógyszerkutatást is, ennek révén jelentek meg olyan új szerek, mint az egyik legtöbbször hibáztatott OxyContin. Az eredmény az opioidos fájdalomcsillapítók tömeges elterjedése lett. 2012-ben már az ötvenből tizenkét olyan állam volt, ahol egy lakosra több mint egy ilyen recept jutott.
A fájdalomcsillapítók terjedésében nem szabad azonban alábecsülni a gyógyszercégek szerepét sem: a megnövekedett kereslet hatására ugyanis elkezdtek ők is kockázatosabb eszközökhöz folyamodni. Korábban is voltak rá bizonyítékok, és az oklahomai döntés is megerősíti, hogy a vállalatok szándékosan arra kezdték buzdítani értékesítőiket, hogy hitessék el az orvosokkal, hogy az ilyen szereknél a függőség kialakulásának esélye nagyon alacsony. Azokat az “ügyfeleket” pedig, akikről a cégek tudták, hogy gyakran javasolnak gyógyszeres kezelést, kiemelten fontos vevőként tartották számon.
OxyContin, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító (forrás: AP)
A gyógyszervállalatok (mint a Johnson & Johnson, vagy a kialakult helyzetért gyakran okolt Purdue Pharma) agresszív marketingkampánya ahhoz vezetett, hogy a beígért alacsony kockázati ráta miatt az orvosok sokszor akkor is gyógyszert írtak fel, mikor az életmódváltás elegendő lett volna. Alighanem ezt a helyzetet súlyosbították az Amerikában extrém magas kórházi költségek is, melyek miatt sokan választhatták a gyógyszeres kezelést az orvosi beavatkozás helyett.
A legális okokra visszavezethető helyzet beindította az illegális szerek piacát is. Az oxikodonra és egyéb fájdalomcsillapítókra rászoktatott emberek egy része elkezdett erősebb opioidokhoz nyúlni, mint a fentanil és a heroin. A már emlegetett tisztifőorvosi összefoglaló szerint tavalyelőtt bő 880 ezer amerikai nyúlt abban az évben heroinhoz, ezekből 650 ezer függő, és alig több mint felük kapott csak orvosi kezelést.
Az opioid-válságról a Time csinált egy nagyon erős, fotókkal és az érintettektől származó idézetekkel teli riportot. A cikk megrázó elemeket tartalmaz, de aki szeretné meglátni a számok mögött megbújó emberéleteket, azoknak ajánlom. A Time-riport itt érhető el.
Tényleg közelebb az alagút vége?
Amint azt fentebb is írtam, a CDC (járvány- és megelőzésügyi központ) előzetes becslései szerint 2018-ban, először 1999 óta, csökkent az opioid-túladagolásos halálozások száma, öt százalékkal. Fontos azonban kiemelni, hogy korábban is tűnt már úgy, hogy a tendencia elkezdhet visszafordulni, így bár indokolt az optimizmus, korai még győzelmet kiáltani. A Trump-kabinetben mindenesetre fontos szerep jut az ügynek, és a demokrata indulók közül is páran már kiadtak tervezeteket a probléma megoldására.
Az oklahomai esetek (a perben ugyanis a Purdue és a TEVA is érintett volt, ők peren kívül egyeztek meg az állammal) emellett egy új fejezetet is nyithatnak az opioid-ügyben. Októberben fog Ohio államban a bíróság elé kerülni egy több mint 1600, az ország több pontjáról származó keresetet egyesítő ügy, ugyanezek a cégek ellen, a mostani döntés pedig előre vetítheti annak kimenetelét. Emellett jelenleg 41 állam folytat nyomozást a cégek felelősségre vonhatóságának ügyében, ami nagyban hasonlít arra, mikor 1998-ban a nagy dohánycégek kiegyeztek az államokkal az általuk okozott károk megtérítésében. Azt viszont, hogy ezúttal is sikerrel járnak-e, nehéz lenne előre megjósolni.
Update: A cikk egy véletlen elírás okán eredetileg azt állította, a 90-es években az amerikaiak kétharmada szenvedett krónikus fájdalomtól. Mivel a valós szám közelebb van az egyharmadhoz, ez javításra került.
Kövesd a Kapitóliumot Facebookon is, hogy ne maradj le a posztokról, illetve további gyorselemzésekről.
(Kép forrása: Getty)