Kapitólium

Amerikai politika blog

Az elnök vád alatt

2019. december 19. 21:46 - sziga96

Így íródott tegnap este a történelem

Papírforma szerint megszavazta a vádemelést Donald J. Trump ellen a képviselőház demokrata többsége (és az egyetlen független). Papírforma szerint, amennyiben hónapok óta tudjuk, hogy szinte biztosan ez lesz az ügy kimenetele, de azért nem szabad, hogy megfeledkezzünk róla: Amerika kétszázötven éves történetében pusztán harmadszor került ilyenre sor. Megtörtént tehát a vádemelés, ez azonban nem a történet vége, csak egy új fejezet kezdete, ebben a cikkben pedig azt szeretném összefoglalni, merre is haladhat tovább a cselekmény.

 

Három hónappal később

 

Nincs egész három hónapja, hogy elkezdtek az első információk kiszivárogni egy telefonbeszélgetésről Trump és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij között (erről akkor cikket is írtam, az egyik utolsót, mielőtt egyéb teendőim miatt kénytelen voltam szünetet tartani a blogon). Az ügy első napjaiban valami elképesztő tempóban áramlottak a hírek: először csak pletykák, majd pár napra rá a beszélgetés leirata, és még az azt követő huszonnégy órában az egész ügyet kirobbantó bejelentés hivatalos változata, és Nancy Pelosi sajtótájékoztatója az eljárás megindításáról. Azóta azonban finoman szólva is lelassult az információáramlás, aminek volt egy egyszerű oka: vajmi kevés új dolgot tudtunk meg.

 

Csak felfrissítésképp, az egészet kirobbantó névtelen bejelentés a következőt mondta, másod- és harmadkézből szerzett információk alapján: Július 25-én Trump elnök felhívta Zelenszkijt, mely beszélgetés eredendően az ukrajnai korrupció ügyéről szólt. A bejelentő szerint az amerikai elnök a beszélgetés egy pontján elkezdte hangsúlyozni, hogy Amerika mennyi anyagi támogatást ad Ukrajnának, ezt követően pedig a Biden családra, és Joe Biden volt alelnök és elnökjelölt-esélyes fiának, Hunternek az ukrajnai érdekeltségeiről kezdett beszélni. A szöveg szerint úgy lehetett értelmezni, hogy megzsarolta ukrán kollegáját, hogy az indítson nyomozást Hunter ellen, vagy búcsút inthet ennek a segélynek. Külön kitér emellett arra is, hogy ez nem egy egyszeri alkalom volt, hanem egy stratégia része, a hívás után pedig a Fehér Házból és Trump környékéről többen is kapcsolatban maradtak az ukránokkal, az ügy koordinálása céljából. 

 

Sok tanú, kevés hír

 

Miután Nancy Pelosi demokrata házelnök zöld utat adott a vádemelési eljárás megindításának, a képviselőház hírszerzési bizottságához került először a feladat, hogy meghallgassa a tanúkat. A bizottság először zárt ajtók mögött végezte ezt, és csak lassacskán szivárogtak ki hírek velük kapcsolatban, utóbb azonban ezek dokumentációját közzétették, a legfontosabb tanúkat pedig visszahívták nyilván meghallgatásra.

 

Ezeken a meghallgatásokon sem sok olyan dolog történt, ami fenekestül felfordította volna az eljárást. Megtudtuk William Taylor ukrán nagykövettől, hogy létesült egy egyfajta “alternatív diplomáciai csatorna”, mely kifejezetten a Biden-ügyért volt felelős, és mely a nagykövetet megkerülve állt kapcsolatban az ukránokkal. A legfontosabb meghallgatás az összes közül talán Gordon Sondland uniós nagyköveté volt, ő ugyanis benne volt ebben az “árnyék-diplomácia” csapatban. Ő elsőre azt vallotta, hogy nem érzékelt semmi olyat, ami arra utalt volna, hogy Trump a segély folyósítását ehhez a nyomozáshoz kötné, később azonban a nyilvános meghallgatáson már pontosan ezt vallotta. 

 

A meghallgatásokat követően az eljárás átkerült az igazságügyi bizottság elé, akik egyetlen ilyen nyílt esemény tartottak, ahol négy jogi szakértőt kérdeztek az impeachmentről magáról, és annak történeti hátteréről. Ez meglehetősen filozofikusra sikeredett így, és szintén nem igazán hozott új, hasznos információt. Ezt követően pedig szavazott a bizottság a vádpontokról. A tervezett két vádpontból (melyeket lentebb részletezek) mindkettő simán átment, egyetlen demokrata vagy republikánus átszavazás nélkül, így jutottunk el itteni idő szerint szerda délutánhoz-csütörtök hajnalhoz.

 

Miben is áll a vádemelés?

 

A képviselőházi vita ezúttal egyáltalán nem különbözött attól, amit Európában megszokhattunk: szenvedélyes, de üres beszédek váltották egymást, amit többször ujjongással és hurrogással szakítottak meg. A republikánusok az elején tettek néhány próbálkozást lelassítani a folyamatot (például szavazni akartak az ülés berekesztéséről), de hamar beletörődtek, a mai ülés így is 12 órán át tartott.

 

Képtalálat a következőre: „nancy pelosi impeachment”

Nancy Pelosi házelnök kihirdeti az egyik vádpontról történt választás eredményét (fotó: AP)

A nap végén a képviselők két vádpontról szavaztak, és a ház mindkettőt nagyon magabiztos többséggel (egyetlen republikánus szavazat nélkül) elfogadta. Az első vádpont a hatalommal való visszaélésre, míg a második a kongresszus/kongresszusi eljárás akadályozására vonatkozott.

 

A korábbi történtek ismeretében viszonylag könnyen érthető, mely cselekedeteket akarták a demokraták az első pontba csomagolni: itt elsősorban az elnök Ukrajna-politikájáról van szó, és arról, hogy elnöki hatalmát hogy akarta a saját politikai pozíciójának erősítésére felhasználni.

 

A második pontról kevesebb szó esett a sajtóban, mert az elsősorban az eljárással magával állt összefüggésben. A hírszerzési bizottság nyomozása során többször igényelt különböző dokumentumokat a Fehér Háztól, illetve több jelenlegi és korábbi dolgozójukat is ki akarták hallgatni (elsősorban Mick Mulvaney hivatalvezetőt és John Bolton volt nemzetbiztonsági főtanácsadót), akiket az adminisztráció arra ösztönzött, hogy ne jelenjenek meg a képviselők előtt. Nem lehetetlen, hogy egy bíróság megállapította volna, hogy kötelező engedelmeskedniük a kongresszus kérésének, ez azonban - amint arra a vádpontok bemutatásánál a demokraták is utaltak - hónapokkal, akár évekkel elnyújtotta volna az eljárást. 

 

A vádpontokról történt szavazásnál nagyon tisztán előjött, milyen szinten polarizálttá vált az amerikai pártrendszer: az elsőnél két demokrata, a másodiknál három szavazott át a 233-ból. A többséghez csatlakozott az egyetlen független, a republikánus pártból idén kilépett Justin Amash. Egyetlen republikánus szavazott a vádemelésre, később róla is kiderült, hogy véletlenül tette, és javította szavazatát.

 

Mi jön most?

 

Az impeachment önmagában jogilag nem sok következménnyel jár az elnökre, vagy akár a demokratákra nézve, Trump továbbra is mindent megtehet, amit eddig is. Nem valószínű az sem, hogy a gyakorlatban fog-e ez bármin változtatni, elvégre az elnök az elejétől boszorkányüldözésnek tekinti az eljárást.

 

Hivatalosan a következő állomás az, hogy a képviselőház kiválasztja azokat a tagjait, akik a szenátusban a vádat fogják képviselni (ők az ún. “impeachment managerek”). Ezt követően kezdheti el a republikánus többségű szenátus hivatalosan megtervezni az ottani eljárást. Az igazi döntés itt fog születni, itt ugyanis már az a tét, hogy megőrizheti-e hivatalát.

 

Papírforma szerint Trumpnak nem kell aggódnia: a szenátorok kétharmadának ellene kéne szavaznia, és a demokratáknak egyszerű többségük sincs, az pedig nem valószínű ebben a pillanatban, hogy 1-2-nél több republikánus fordulna ellene. Két forgatókönyv van, amely mégis változtathatna a papírformán.

 

Egyrészt már a vádemeléstől magától ellene fordulhat a közvélemény. Ez kevésbé tűnik valószínűnek, hiszen ha megnézzük az elnök támogatottságának változását, azt látjuk, hogy alighanem van egy viszonylag nagy méretű keménymag, amely minden botrány ellenére követte az elnököt. Nehéz azt hinni, hogy az impeachment puszta ténye miatt ők megkérdőjeleznék Trumpot, de sok nehezen hihető dolog történt az elmúlt három évben.

 

Másrészt elvileg a szenátusnak is joga van a saját eljárásának részeként tanúkat meghallgatni, úgyhogy még itt is kiderülhetnek újabb részletek. Eredendően a republikánusok (és vezetőjük, Mitch McConnell) gyors eljárást tervezett, minél kevesebb új bizonyítékkal, melynek végén szinte biztosan felmentették volna az elnököt. Nancy Pelosi azonban a vádemelés estéjén elkezdte pedzegetni, nem hajlandóak impeachment managereket választani, amíg McConnell nem garantálja, hogy itt is rendes eljárás legyen, tanúkkal, nyomozással. Egyelőre még nem biztos, hogy a házelnök tényleg ezt az utat választja, de ha igen, és a szenátus tényleg új tanúkat fog beidézni, akkor nem lehetetlen, hogy új, az elnök számára nem kedvező információk lássanak napvilágot.

 

A “Hogyan tovább?” kérdése tehát messze nem rendezett, és valószínűleg januárig nem is kerül majd rendezésre. Amerika hazatér karácsonyra, és mindenki a családja és barátai körében fogja feldolgozni az elmúlt hetek eseményeit. A politikusok pedig feszülten fogják figyelni a közvélemény ingadozásait. Január elején pedig ezek ismeretében fog a kongresszus döntést hozni arról, mennyire hagyja azt, hogy az eset meghatározza az elnökválasztás évét.

 

Címlapkép: A Washington Post december 19-i címlapja

Kövesd a Kapitóliumot Facebookon is, hogy ne maradj le a posztokról, illetve további gyorselemzésekről. 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kapitoliumblog.blog.hu/api/trackback/id/tr9615359434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gabors 2019.12.20. 02:53:16

Ismet a nagyon jol megirt poszt, azok is talan megertik mi is tortent illetve tortenik akik amugy nem kovetik az USA belpolitikai hireit kozelebbrol.

Burgermeister 2019.12.20. 10:13:04

jo iras....a kozvelemeny mellette van...sztem nem lesz bukas. de rajta marad vegig, h o is impicsmenes

gabors 2019.12.21. 02:49:48

@Burgermeister: "jo iras....a kozvelemeny mellette van"

nincs olyan kozvelemeny kutatas ahol 41-42% felett lenne marmint Trump orszagos tamogatottsaga (eddig meg soha nem erte el meg az 50%-ot) ... csak ez nem szamit tul sokat mert az USA-ban nem kozvetlenul valasztanak elnokot ....

ha az impeachment-re gondolsz az mar kozelebb van de ott is tobbsegben vannak (egy kicsivel) a Trump ellenesek (meg a Fox sajat felmerese alapjan is duhongitt is Trump) ...

honnan veszed hogy a kozvelemeny melette van ???

Burgermeister 2019.12.29. 18:37:49

@gabors: Amerikaban elo baratom mondta, hogy gyakorlatilag van egy troll elnok aki Putin embere, mindenki tudja es elfogadják. Ennyit valtozott a kormanyzat es az elnoki jogintezmeny az USA-ban 30 ev alatt. A kozvelemenykutatasok szerint persze bukna, de valojaban amig a populista politikat nyomja addig nyert ugye van.