A népszámlálás az amerikai rendszer egyik sarokköve: ez alapján kerül szétosztászra a szövetségi költségvetésből cirka nyolcszázmilliárd dollár, mely iskolák, egészségügyi támogatások, rendvédelem és infrastrukturális fejlesztések finanszírozására fordítódik. Van emellett egy hasonlóan fontos másik eleme: ez alapján kerülnek osztják újra a képviselői és elektori kollégiumi helyeket, melyek tíz évre meghatározhatják az ország irányvonalát. Épp ezért a téma gyakran politikai viták alapját képezte, és a Trump-adminisztráció egy tervezett változtatása megint a közélet középpontjába hozta a kérdést.
2018 márciusában a kereskedelmi minisztérium utasítást adott az intézmény részeként működő népszámlálási irodának, hogy hozzanak vissza egy első látásra ártalmatlan, 1950 óta nem használt kérdést, miszerint a személy amerikai állampolgár-e. E mögött a látszólag semleges kérdés mögött azonban komoly következmények húzódhatnak meg, melyek nagy valószínűség szerint a republikánusoknak kedveznének rövid távon, ennélfogva, nem meglepő módon, mozgósították a liberális jogvédőket, az ügyben pedig ez év június végén hozott döntést a legfelsőbb bíróság, a jelek szerint azonban a harcnak még itt sincs vége.
Az állampolgárság kérdése egy népszámlálás során egy teljesen evidens kérdésnek tűnik, 2011-ben nálunk is szerepelt a kérdőívben, az amerikai háztartások körülbelül nyolcvan százalékának azonban mégsem tették fel a kérdést hetven éve. Ennek az az oka, hogy az Egyesült Államokban az intézmény speciális funkciókat lát el (amelyeket a bevezetőben említettem), melyekhez erre az adatra nincs szükség: a támogatásokat és képviselőket lakosságszám, nem állampolgárok száma szerint osztják el. Épp ezért furcsa, hogy miért akarta ezt a kormány visszahozni, és épp ezért is marasztalta el őket a legfelsőbb bíróság. Ítéletében a többség azt mondta, Trumpék a gombhoz varrták a kabátot, amennyiben először akartak egy ilyen kérdést, majd kerestek hozzá indokot (a fő érv az volt, hogy ez elősegítené a választójogi törvény végrehajtását), mely ráadásul többször változott is. A bíróság ítélete ellenére Trump azt mondta, továbbra is keresik a módokat arra, hogy a kérdés felkerüljön az ívre (melynek nyomtatását a tervek szerint már el kellett volna kezdeni).
Bár ezen a ponton nehéz eldönteni, milyen valódi ok is áll az ügy hátterében, a kérdés ellenzők azt gondolják, Trumpék célja ezzel a predominánsan demokrata latinó kisebbség alulbecslése. Ezt erősíti egy tavaly meghalt republikánus “gerrymandering-szakértő” (a gerrymandering a választói térképek politika indíttatású átrajzolását jelenti) 2015-ös tanulmánya is, mely ezt a szándékot erősíti meg (az adminisztráció tagadta, hogy ez befolyásolta volna őket).
A kérdést ellenzők azt mondják, a kérdőív így sok, akár az országban legálisan tartózkodó latinó számára két opciót adna:
vagy felvállalja, hogy nem állampolgár, kockáztatva, hogy felkelti a bevándorlási hivatal figyelmét, vagy nem vesz részt a népszámláláson, ezzel csökkentve a lakhelyének jutó támogatásokat, és, ami talán még fontosabb, képviselőket.
Ez kifejezetten a demokratákat károsítaná, a spanyolajkú kisebbség ugyanis hagyományosan tömbökben él, így pont azokon a helyeken részeken mérné alul a legjobban a lakosságot, ahol ők a legerősebbek.
Elvileg épp azért, hogy az emberek ne féljenek személyiségüket felvállalni a népszámláláson, az iroda elvileg nem adhatná ki a begyűjtött információkat, az emiatt aggódók is találhatnak a múltban példát. Történészek szerint szinte biztos például, hogy az 1940-es adatok más kormányzati szervek rendelkezésére álltak 110-120 ezer japán-amerikai internálásához Pearl Harbor 1941-es megtámadása után.
Bár a kérdőíveket már elvileg elkezdték nyomtatni, a legfelsőbb bíróság mellett pedig több alsóbb szintű bíróság is elmarasztalta az üggyel kapcsolatban a kormányt, nem úgy tűnik, hogy szándékukban áll meghátrálni, így könnyen lehet, hogy az ügy még vissza fog kerülni a bírák asztalára.
Update: Július 11-én Donald Trump bejelentette, hogy mégsem harcol tovább azért, hogy felkerüljön a kérdés a kérdőívre. Ehelyett kiadott egy elnöki rendeletet, melyben megkért más kormányzati szerveket, hogy nyújtsanak át a kereskedelmi minisztériumnak olyan információkat, melyekből képet lehet kapni az állampolgárok számáról.
Kövesd a Kapitóliumot Facebookon is, hogy ne maradj le a posztokról, illetve további gyorselemzésekről.
(Kép forrása: Getty)
