Kapitólium

Amerikai politika blog

Hogy működnek Amerikában az előválasztások?

2019. június 25. 15:17 - sziga96

Útmutató az eseményhez, ami meghatározza a következő évet

psx_20190625_150927.jpgVészesen közelednek az első demokrata tévéviták (a vitákra itteni idő szerint csütörtök és péntek hajnalban kerül sor), melyeknek akár komoly hatásuk is lehet a demokrata jelöltségért folytatott verseny alakulására. Épp ezért érdemes lehet még előtte áttekinteni, hogy néz ki az Egyesült Államok két nagy pártjánál az előválasztás rendszere, hogy került kiválasztásra a párt jelöltje, és mennyire is demokratikus ez a rendszer.

 

Aki az elmúlt évtizedben folyamatosan figyelte az amerikai politikát, annak az előválasztási rendszer az az amerikai stílusú politizálás integráns része, az intézmény azonban csak az 1970-es években indult kialakulásnak, és csak a ‘90-es években érte el mai formáját. A szisztéma lényegét viszonylag könnyű körülírni: az előválasztás arról szól, hogy a nép szavazza meg, ki legyen az adott párt jelöltje. Bár a dolog ennél egy kicsit bonyolultabb, a nap végén így az elnökséghez vezető út mégis arról szól, hogy a jelöltnek több körben kell minél nagyobb számú szavazó számára rátermettségét bizonyítania és támogatását elnyernie, ha győzni akar. Nehéz lenne alulbecsülni, hogy ez egy mekkora energiát igénylő feladat: a versenybe szállt demokraták többsége már év eleje (sőt némely esetben már tavaly) óta kampányol, mely akár kitolódhat egész jövő novemberig, ha elég jól teljesít. Az út során pedig be kell járniuk gyakorlatilag az egész országot. Ha viszont az interneten, vagy a tévében követjük őket, úgy tűnhet, minden jelölt állandóan éppen Iowa és New Hampshire államban van, és ennek van egy egyszerű oka.



 

Öt hónap, ötven állam 

 

Az előválasztási rendszer egyszerre hasonlít az elnökválasztáshoz, és különbözik abból. Hasonlít, amennyiben a választók itt is közvetve választják a számukra szimpatikus jelöltet (igaz, itt delegáltak vannak, nem elektorok, róluk később), de különbözik, amennyiben az államok egymástól eltolva, egy öt hónapos időszakon belül szavaznak le. Hagyományosan a tagállamok sorát Iowa kezdi mindkét pártnál, majd egy hétre rá (ezek a New York Times szerint jövő február elején-közepén lesznek) New Hampshire következik. Mivel ez az első két esemény, ahol megmutatkozik a választók akarata, ezek különösen nagy médiafigyelmet szoktak kapni. Ez abból is következik, hogy az évtizedek során axiómává vált, hogy egyik vagy másik megnyerése nélkül nem lehet eljutni a jelöltségig, erre ugyanis a modern előválasztások történetében még nem volt példa. A versenyben akár tízen-tizenöten is elindulnak néha (vagy mondjuk 24-en, mint idén), és mindenki azt keresi, hogy ki lehet az életképes jelölt: aki nem tud rögtön az elején bizonyítani, annak a szavazói könnyen elbizonytalanodnak, a vagyonosabb támogatók pedig az esélyesebbek kampányait kezdik el finanszírozni.

 

Ha a 2016-os republikánus előválasztásokat vesszük alapul (ahol majdnem annyian indultak, mint most a demokratáknál), New Hampshire után már csak a legrátermettebb és/vagy erős anyagi háttérrel rendelkező jelöltek maradnak versenyben. Ezután még egy igazi tizedelésre számíthatunk, az úgynevezett “szuperkeddre”, valószínűleg március 3-án, ahol egyszerre 15 állam és terület fogja leadni szavazatát, és amelynek a kimenetele alapján legfeljebb is csak páran fognak versenyben maradni, de itt már akár el is dőlhet a jelöltség. Különösen igaz ez a demokratáknál jövőre, mert most először Kalifornia is ezen a kedden szavaz, ami messze a legtöbb delegáltat jelentő állam (ez például jól jöhet Kamala Harris-nek, aki az állam egyik szenátora, és így elég jó eredményt hozhat itt, feltéve, hogy nem adja már fel előtte a versenyt).

 

Delegáltak: a népakarat képviselői (általában)

 

Amint arról már fentebb írtam, csakúgy, mint az elnökre, a pártok jelöltjeire is közvetve szavaznak a választók, delegáltakon keresztül. Ezek a delegáltak a pártok jelölőgyűlésein fogják kiválasztani a jelöltet, melyre a demokratáknál jövő július közepén, a republikánusoknál augusztus végén kerül sor. Az, hogy ők hogy kerülnek kiválasztásra, az államonként változik, de legegyszerűbben lebontva két fő csoportjuk van: vannak elkötelezettek és nem elkötelezettek. Előbbi delegáltakat a választók választják, a jelölőgyűlés során pedig őket kell képviselniük, legalábbis egy bizonyos pontig. Ahhoz ugyanis, hogy valaki elnyerje a jelöltséget, szükség van a delegáltak többségének támogatására. Ha ez első körben nincs meg, akkor ők saját lelkiismeretük szerint átállhatnak máshoz, így megnyílik a politikai alkuk lehetősége. 1980-ban például az utolsó pillanatig delegációról delegációra próbált lobbizni a Ted Kennedy-kampány Jimmy Carter ellen, de előfordult már olyan patthelyzet is, hogy végül a delegáltak olyan politikust jelöltek, aki nem is indult az elnökségért (1880-ban például így lett elnök James A. Garfield, igaz, ez még jóval a modern előválasztási rendszer előtt történt). 

 

image_1.jpeg

Ünneplő michigani delegáció a 2012-es republikánus jelölőgyűlésen (forrás: TIME) 

 

A delegáltak másik csoportja a nem elkötelezett (unpledged) delegáltak, melyeknek a demokratáknál jut nagyobb hangsúly. A republikánusoknál ugyanis ezekből nagyon kevés van, és ők is választottak, csak néhány államban a szabályzat nem köti őket választói akarathoz. Ezzel szemben a demokratáknál ezek a “szuperdelegáltak” (demokratikus intézményhez képest kicsit sokszor hangzik el az előválasztás kapcsán a “szuper” szó) a párt legfontosabb tagjai: magas beosztású képviselői a pártszervezetnek, emellett képviselők, szenátorok, kormányzók, elnökök és alelnökök. Mivel relatíve sok ilyen van (kb. a delegáltak húsz százaléka), 2016-ban például elég sok kritika érte, amennyiben ez könnyen lehet eszköz arra, hogy a pártelit befolyásolja a verseny kimenetét. A sok támadás miatt 2020-ra átalakították a szabályokat, megvágva az ő befolyásukat (pl. az első körben nem szavazhatnak, csak ha ott nem születik döntés), érdekes lehet tehát, hogy ez hogy hat ki a jövő évi eseményekre.

 

Demokratikus, vagy áldemokratikus intézmény?

Az amerikai előválasztási rendszer vitathatalanul az egyik legdemokratikusabb módja a jelölésnek, illetve egy lehetőség arra, hogy új arcok és ötletek tűnhessenek fel a politikában, így egy módja a közélet frissességének megőrzésének (2004-ben a jelölőgyűlésen tűnt fel egy fiatal illinois-i szenátorjelölt, Barack Obama). Ennek ellenére a rendszer messze nem teljesen semleges. A pártelit a szuperdelegáltakon túl is rengeteg módon tudja befolyásolni, hogy ki legyen a legesélyesebb jelölt, a vita szabályain túl a párt fontos anyagi támogatóinak befolyásolásáig. 2008-ban még könyv is született a témában, melyben a szerzők bemutatták, hogy az előválasztásokat végül jellemzően a pártelit támogatottja nyeri. 

 

Előfordulhatnak azonban olyan mértekű anomáliák is, melyeket nem tud a rendszer korrigálni: 2016-ban Donald Trump messze nem volt a republikánusok első választása, sőt sokáig élt a pletyka, hogy a párt célja megakadályozni, hogy többséget szerezzen. Egy ideig még azt is rebesgették, hogy akár visszahoznák a 2012-es vesztes Mitt Romney-t, vagy az akkori házelnököt, Paul Ryant is, és őket indítanák Clinton ellen (bár ezeket a híreket sosem erősítették még). A rendszer tehát, minden gyengesége ellenére, hozhat akár meglepetést is, a nap végén ugyanis a választók adják le szavazataikat, az, pedig, hogy ők kit fognak támogatni, az olyanoktól fog függeni, mint a tévéviták.

 

Kövesd a Kapitóliumot Facebookon is, hogy ne maradj le a posztokról, illetve további gyorselemzésekről. 

 

(Képek forrása: TIME & ABC News)

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kapitoliumblog.blog.hu/api/trackback/id/tr6814911438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.06.26. 16:16:25

Ott ez része a választásnak, sokszor még tv. is van rá. Mo-on ez viszont ökörködés csak.

gabors 2019.06.26. 17:20:25

Azert erdemes lett volna legalabb megemliteni hogy ugyan allamonkent vannak kulonbsegek de legtobb helyen csak az adott partra "regisztraltak" vehetnek reszt az elovalasztason es az is fontos hogy csak az egyik part elovalasztasan vehet reszt a valaszto meg ott is ahol az ugynevezett "nyilt" elovalasztasrol van szo. Olyan van persze hogy tobb part is ugyanazt jeloli pl elnoknek mert a kozhiedelemmel ellentetben nem csak 2 part van...

Sot azt is erdemes lett volna megemliteni hogy vannak allamok ahol nyilt szavazas van un. caucus ami "szuper" furcsa ... de megint csak egy valaszto csak az egyik part elovalasztasan vehet reszt

Szoval olyan mint mostani a BP-i polgarmesteri elovalasztas abszolult nem hasonlit az USA elovalasztasara csak a neve hasonlo.

masada 2019.06.26. 20:54:25

Amerika nem demokràcia mert nem a szavazók többsége dönt. Így tehát a többiről felesleges beszélni.

Fredddy 2019.06.26. 22:30:13

Tegyük hozzá azt is, hogy Amerikában nagyon stabil kétpártrendszer van, az ,,árnyalatok" így az előválasztásokon jelennek meg. Mindkét nagy pártban van is egy-egy jó nagy törésvonal: a republikánusoknál a Bush-féle erős állam eszméje küzd az állam leépítését hirdető Tea Partyval, a demokratáknál pedig a klasszikus mérsékelt demokraták harcolnak az európai típusú jóléti államot követelő szélsőségesebb baloldaliakkal. Az előválasztás segít viszont abban, hogy pártok elnökjelöltjei markánsan különbözzenek egymástól: az előválasztáson a saját híveiket kell meggyőzniük, így nem lehetnek túlságosan középre húzók.

gabors 2019.06.27. 02:37:19

@masada: "Amerika nem demokràcia mert nem a szavazók többsége dönt."

De mindenhol a szavazok tobbsege dont sot van olyan allam hogy tobbseg nem is eleg muszaly 50% +1... mondj egy peldat hol/mit/kit nem a tobbseg valaszt meg?

Viszont az latszik hogy fingod sincs az USA politikai rendszererol mert akkor ilyen butasagot sem irnal. Az USA egy allamszovetseg es az allamok sajat torvenyeik alapjan valasztanak kepviseloket/kormanyzokat/fougyeszeket stb sot az allamszovetseg vezetesebe is igy valasztanak "kuldotteket" NINCS szovetsegi szintu valasztas (ahogy nepszavazas sincs szovetsegi szinten, de a legtobb allamban van kulonbozo neveken). Feltetelezem hogy az elnokre gondolsz de azt az alkotmany szerint valasztjak meg az allamok erre MEGVALASZTOTT kepviseloi, es bizony tobbseggel valasztjak meg (mindefele szabalyok vannak hogyan kellene egy dontetlent esetleg megoldani)

Ettol eppen hogy talan meg demokratikusabb mert a kisebb es kisebbsegi allamoknak is megfelelo szavuk van. Sot az allami vagy akar jarasi es varosi szinteken pontossan demokratikusabb a rendszer mert nincs a szovetsegi allamnak donto szava ... igy nem lehet (illetve sokkal nehezebb) egy kozpontositott diktaturat kiepiteni ezert is nem akkor nagy gond meg Trump sem ...

Attol fuggetlenul hogy nyilvanvaloan nem sokat tudsz az USA politikai helyzeterol es mukodeserol nyilvan velemenyed az lehet ... es ha kicsit okosabb lennel nem mondanal olyat hogy "....a többiről felesleges beszélni. ".

masada 2019.06.27. 07:18:27

@gabors: hülyegyerek, Clintonra 2 millióval több állampolgár szavazott mégis Trump az elnök. Jaj de szép Porto Rico esete: adót fizetnek de választó joguk nincs...Amerika egy kibaszott diktatúra ahol a korrupciót lobbyzásnak hívják. Mars vissza a suliba tanulni vagy ne nyalj már annyi amcsi segget!

gabors 2019.06.27. 08:16:45

@masada: "hülyegyerek, Clintonra 2 millióval több állampolgár szavazott mégis Trump az elnök. " megint bizonyitod hogy fingod sincs az usa politikai rendszerehez ... elnokot nem nepszavazassal avagy kozvetlen valasztassal valasztanak, hanem az alkotmany szerint ... az allamok a sajat szabalyaik alapjan valasztanak elektorokat akik azutan elnokot valasztanak a tobbsegi elv alapjan es mival jelentos kulonbsegek vannak az allamok nepessege kozott ezert valoban elofordulhat hogy a "vesztesre" szavaznak tobben ... ez pont olyan ahogy Mo-on 51% bol lesz ketharmad .... sot volt mar hogy 50% sem volt es megis 2/3 lett az orszaggyulesi kepviselok szama ....

a fociban sem szamit hany szogletet rugsz, vagy "szebben focizol" mert golra jatszak ... avagy Mo-on sem kozvetlenul valasztanak miniszterelnokot, vagy peldaul a koztarsagi elnokot sem a "nep" valasztja meg ...

"Jaj de szép Porto Rico esete: adót fizetnek de választó joguk nincs" JA ezt is rosszul tudod (nemcsak a nevet de az adozast is) de az adozast is.. csak osztod az eszt. Pont azert mivel nem allam (nem is akarnak allam lenni) ezert nem kuldenek kepviseolket a szovetsegi kormanyba (milyen meglepo).

Ugyan amerikai allampolgarok DE szovetsegi jovedelem adot NEM fizetnek (csak tarsadalom biztositast amiert nyugdijat es oregsegi betegbiztositast kapnak) illetve ha Puerto Rico-n kivulrol szarmazo jovedelmuk is van akkor azutan mar tenyleg kell "adot" fizetniuk mint minden mas usa allampolgarnak) ... de minek zavarjam meg a gondolataidat tenyekkel. Jobb ha felinformaciokkal szidhatod a hulye usakokat ....

Szoval nem is ertem mi a faszrol beszelsz Puerto Rico-i jovedelem es helyi adot fizetnek mint mindenki mas, van allam ahol van allami jovedelem ado van ahol csak forgalmi ado van, es ezenkivul vannak meg a helyi adok amiket ingatlanokra szoktak kivetni a helyi kozigazgatas jaras/varos/falu es hasonlok...

Egy kiserlet hogy elmagyarazzam, a valasztojog attol fugg hol van az allando lakhelye valakinek szoval azok az amerikai allampolgarok akiknek az allando lakhelye nem valamelyik USA allam azok nem tudnak szovetsegi kepviselokre szavazni (szenator, kongresszusi kepviselo es kozvetetten elnok). Hasonloan egy "puerto rico-i" ha mondjuk Maimi-ba vagy New York-ba koltozik es ott felveteti magat a valasztasi jegyzekre (regisztral) akkor szavazhat ... ja persze akkor mar kell szovetsegi jovedelem adot is fizetnie.

masada 2019.06.27. 08:33:11

Nem kell magyaráznod hogy jenki seggnyaló vagy sem azt hogy az USA nem demokratikus ország. Mindkettő egyértelmű!

gabors 2019.06.27. 21:25:34

@masada: a targyi tevedeseidrol mar egy szot sem szolsz ? sem az usa valasztasi renszerevel sem a Puerto Rico-i adozassal nem vagy kepben csak dobaold hulyesegeket .... feltetelezem hogy nem sok szemelyes tapasztalatod lehet az usa-val kapcsolatban ... (nyilvan hallottal valamit Puerto Rico-rol csak vagy nem volt igaz vagy nem ertetted meg)

nyilvan az usa-rol vagy akar rolam azt gondolsz amit akarsz kar hogy osztod az eszt mindenfele ismeret nelkul es lesz aki el is hiszi es tovabb viszi ezt a Pueto Rico-i butasagot is

masada 2019.06.27. 22:18:52

@gabors: kedves senki! Porto Rico kb.
3,5 milliárd dollár szövetségi adót fizet be évente, lakosai amerikai állampolgárok mégsem szavazhatnak az elnökválasztásokon! Szép kis rabszolgák, vagy legalább 2. osztályú állampolgárok.

Jómagam többször jártam az USA-ba és mindig nagyon tetszett és érdekesnek találtam. De csak meglátogatni. Az ország több mint fele olyan gazdasági/szociális/oktatási szegénységben él ami Európában elképzelhetetlen. Számomra az USA a harmadik világba tartozik, a hatalmas különbségek és a mélyszegénység miatt. És ők osztják az észt mert a legnagyobb katonai erő?! A többsèg vàlasztja az elnököt? NEM! Akkor demokrácia? NEM!

gabors 2019.06.28. 05:31:35

@masada: Meg a nevet sem tudod helyesen leirni Puerto Rico-nak az ottani adozasrol/politikai rendszerrol tovabbra sincs fogalmad (nem irtam hogy nincs szovetsegi ado sot irtam hogy fizetnek TB-t ami alapjan nyugdijat es oregsegi korhazi ellatast kapnak barhol az USA-ban, de szovetsegi jovedelem adot nem fizetnek).

Elnok valasztas mint irtam allando lakhelytol fugg nem allampolgarsagtol sok mas orszagban is igy van., Mo-on is igy volt a fidesz elott. Csak valami propaganda slogent ismetelgetsz adot fizet nem valaszt elnokot ebbol kovetkezik hogy rabszolga ... nem gond hogy ezt hiszed csak tovabbra is ez egybites hulyeseg.

Eleve nem allam mert egyelore meg soha nem volt sikeres az allamhoz valashoz szukseges elso lepes ami talan meglep de nepszavazas (referendum) Legutobb eppen 2 eve volt errol szavazas de nem lett ervenyes egy sikeres boycott miatt a reszvetel tul alacsony volt (ismeros ???). Van jo ismeros/barat akinek a szuleit is ismerem ok most is ott elnek, szoval kb elso kezbol is vannak informacioim hogy hogyan elnek gondolkonak a pueto rico-iak errol. Harom nagyobb csapas van 1. maradjon ugy ahogy van commonwealth 2. USA 51. allama valas 3. fuggetlenseg ez generaciokon keresztul vitatott mar es hol ez hol az van tobbsegben de abszolult tobbseget egyikoldal sem elvezett a kozelmultban.

"A többsèg vàlasztja az elnököt? NEM! Akkor demokrácia? NEM! ", Ez megint egybites megkozelites ilyen kozvetlen demokracio sok helyen nincs PL Mo-in sem. Az amugy sok helyen elofordulhat hogy nem a leadott szavazatok abszolult szama donti el a valasztast, ahol a gyoztes minden visz elven valasztanak kepviseloket es utanna azok a kepviselok valasztanak mondjuk elnokot.

De mint irtam az alkotmanyt talan nem veletlenul ugy irtak hogy az elnokot NEM kozvetlen valasztjak meg Had dontsek mar el az amerikaiak helyetted, hogy milyen szabalyok szerint valasztanak elnokot, nagyon jol mukodik a mar 200+ eves alkotmany. Nem nagyon kellett foltozgatni, sot barmilyen valtoztatast csak nagyon komoly tarsadalmi egyetertessel lehet meghozni raadasul allamokon ativelo kozmegegyezes szukseges, vagyis szuper nagy allamok nem tudjak rakenyszeriteni az akaratukat a kisebbekre (lasd pl Clinton nem lett elnok).

"Jómagam többször jártam az USA-ba" (sic) jo neked :-) Ettol meg igencsak feluletes ismereteid vannak amit vaskos velemennyel helyettesitesz ... (nem csak itt ebben a blogban hanem mashol is).

Jo ez a melyszegenyseg duma .. mikor jartal BAZ megyeben? csak hogy egy EU-orszagot hozzak fel ahol nem keves ember " gazdasági/szociális/oktatási szegénységben él " es Mo ugyan eleg hatul all az EU-ban de vannak meg rosszabbak is ..... Az ketsegtelen hogy az USA-ban oriasi szocialis es gazdasagi kulonbsegek vannak de ez nem a demokracio mertek egysege.

De mindegy, eredetileg csak az elovalasztashoz akartam hozzaszolni mert (szerintem) tobb fontos reszlet kimaradt a posztbol az amerikai stilusu elovalasztasokkal kapcsolatban.

masada 2019.06.28. 09:24:13

Egészségügyi ellátás az USA-ban?! Tovább nem is olvastam mert olyanokról írsz ami nem létezik. Ha majd kiveszed a fejed az amcsi seggből akkor látni fogod az igazsságot amit a szar eltakar!
süti beállítások módosítása